EVANGÉLIUM: Lk 24,1-12
Miután bőségesen hallhattuk Isten igéjét az ószövetségi üdvrendben a
húsvéti virrasztáson és az Apostol intelmét, felhangzik a húsvéti örömhír,
az Evangélium. Az asszonyok és az üres sír történetét mindegyik evangélista
elbeszéli, hiszen ez az újszövetségi üdvtörténet csúcspontja, a mi hitünk és
hívő életünk alapja. A feltámadt Jézus Krisztusról szóló jó hír nélkül egész
keresztény életünk értelmét és alapját veszíti. A ragyogó ruhába öltözött „két
férfi ” szent Lukács evangéliumban ezzel kezdi szavait: „Miért keresitek az
élőt a halottak között?” – Mintha nekünk mondanák: Miért keresitek Jézus
Krisztust, Istent, az Életet a holt dolgok között, a magatok önző érdekei és
elképzelései között, amelyek veletek együtt halálra vannak ítélve? Ne itt keressük
a boldogságot, amelyet mindannyian keresünk, mert itt nem fogjuk
megtalálni. Csakis ott találhatjuk meg, ahol a feltámadt, élő Jézus Krisztus
van. – Majd hivatkoznak Jézus jövendölésére, hogy a bűnösök kezére kellett
kerülnie, akik fölfeszítik, de harmadnapra feltámad. – Már hallhattunk
arról, hogy a Lukács -evangélium az irgalmasság és megbocsátás jó híre. A
„bűnösök”, mi magunk, akiknek megváltására Jézus Krisztus meghalt, „kiemelt”
helyet foglalnak el a harmadik evangéliumban. – Az asszonyok hírt
visznek a tizenegynek és a többieknek – az Egyháznak, minekünk, ahogyan
ezt a többi evangélista is elmondja, amikor beszámol az üres sírról és Jézus
Krisztus feltámadásának jó híréről, Evangéliumáról. Abban is megegyeznek,
hogy az apostolok az asszonyok beszédét „üres fecsegésnek” tartották.
De abban is, hogy a történetben Péter apostol különös helyet foglal el. Míg
szent János arról értesít, hogy Péter és „a másik tanítvány” együtt futott a
sírhoz, itt csak Péterről hallunk. A kettő nem zárja ki egymást, de Péter neve
mindkét elbeszélésben megtalálható. Ezért nem alaptalan, amit mi katolikusok
szent Péterről és az utódjáról, Róma püspökéről, a pápáéról vallunk.
– Péterrel együtt menjünk a megdicsőült, feltámadt Jézus Krisztus sírjához.
Lehet, hogy előbb mi is csak csodálkozni fogunk, de ez a csodálkozás a Feltámadt
Jézus Krisztussal való találkozásban hitté lesz, ha az Élőt valóban
nem a holtak között keressük.